A közelmúltban életbe lépett szigorúbb kanadai menekültügyi szabályoknak köszönhetően – az eddigiektől eltérően nem húzható évekig az eljárás, a menedék iránt folyamadók ügyét negyvenöt nap alatt elbírálják – elkezdődött a magyarországi cigányok kitoloncolása Kanadából. Az első családok már meg is érkeztek Mohácsra.
Nem Kanadaban...ugy tunik
Tavaly Magyarországról érkezett menedékkérők több mint 4400 folyamodványt nyújtottak be, amelyek csaknem mindegyikét elutasították, mert a kanadai hatóságok szerint a kérelmezők nem az üldöztetés elől menekültek el.
Kétszázhuszonkét millió dollárjába, azaz csaknem 51 milliárd forintjába kerülhettek tavaly Kanadának a színlelt magyar menekültek - közölte a hét végén a honlapján a Kanadai Kormányközi Konferencia Titkársága (CICS) az ország határőrizetének (CBSA) adataira hivatkozva, adta hírül hétfőn az MTI. Körülnéztünk a CICS honlapján, meg is találtuk az említett közleményt. Benne olvasható az is, hogy a Magyarországról érkezett menedékkérő romák 40 százaléka miskolci. A CICS a kanadai határőrizetre, az pedig a kanadai kormányra hivatkozik: úgy tudják, hogy Miskolconösszpontosul „az a nagyléptékű és szervezett erőfeszítés, amely Kanadába küldi az embereket menekültstátust kérni”.
Kérdéseinket, miszerint ezt mire alapozzák, hétfőn eljuttattuk mind a CICS mind a CBSA email címére, az előbbitől érkezett hétfőn válasz: három napos nemzeti ünnepük van, így kedden tudnak a kérdésekre leghamarabb válaszolni.
A miskolci önkormányzattól is érdeklődtünk, hogy próbáltak-e vizsgálódni ebben az ügyben. Kérdeztük, tudják-e hányan mentek ki Kanadába az elmúlt években, és – ha máshogy nem is, az iskolai hiányzások miatt – jelentkezik-e ez a probléma az önkormányzatnál. Dobos Tímea szóvivő későbbre ígért választ.
A miskolci selyemréti iskolára évek óta jellemző, hogy diákok kimennek Kanadába, vagy épp visszajönnek onnan. Bodó Pálné igazgatónő ezt megerősítette, de konkrét számokat nem kívánt közölni.
– Nehéz megmondani, hány diákot, és ezzel hány családot érint a dolog – ezt már Tamáska-Varga Ákos, az iskola egyik pedagógusa mondta. Magyarázta, főként azért, mert sokan közülük egyik napról a másikra nem jönnek iskolába, legfeljebb a többi gyerek mondja, kimentek Kanadába. (Megjegyzi, a mostani osztályának is úgy kapta meg a névsorát, hogy tartozik még hozzá néhány „kanadás”.)
A pedagógus elmondta, legtöbbjük egy év múlva visszatér, de keveset beszélnek a kinn történtekről, legfeljebb a kinn vásárolt cipőt, pólót mutatják a többieknek. S bár jártak kinn iskolába, az angol nyelvből nem sok minden ragadt rájuk.
Odakintről szervezik
Tamáska-Varga Ákostól azt is megtudjuk, a diákok között hall arról, hogy nem vaktában mennek ki a családok, hanem odakintról szervezik meg számukra a kijutást a korábban kimentek. Arról, hogy itthonról szervezkedne bárki is, nem hallott.
Kérdeztük, keresték-e őket a hatóság részéről az ügyben. Mint mondta, erről sincs tudomása. Az önkormányzat felé az iskola rendszeresen jelzi, ha nem jön egy gyerek iskolába, hiszen jelenteniük kell. A jegyzőtől azonban sorra visszajönnek ezek a feljelentések arra hivatkozván, hogy hiányoznak a papírokról a szülők adatai.
Eladnak mindent
„Nem szervezi senki az utakat, a rokonok intézik egymásnak a kiutazást” – ezt már Váradi Gábor, a Miskolci Cigány Önkormányzat elnöke mondta portálunknak. De szerinte a kiutazók száma mára már csökkent, sokkal inkább a visszajövetel a jellemző. Akik nem találták meg kint a számításukat, azok inkább hazatérnek – sorolta.
Azt is elmondta, korábban azért mentek a családok, mert sokuknak, itthon, komoly megkülönböztetésben volt részük, és persze bíztak a kinti jobb életben. Arra vonatkozó adatot, hogy hányan mentek, és hányan jöttek vissza, nem tudott mondani.
Lakatos Attila cigány vajda is úgy gondolja, szó sincs szervezett utaztatásról. „Valaki kimegy, és elmondja az itthoniaknak, hogy mennyivel jobb kint. A családok itthon eladják mindenüket, és abból utaznak Kanadába” – sorolta.
Ez azért is problémás, mert ha vissza akarnak jönni, akkor nem marad semmijük, itthon nem várja őket semmi – magyarázta. Persze az sem jobb, ha nem adják el a lakásukat, mert arra is van példa, hogy a családok kanadai távollétében a szomszédok költöznek be, vagy éppen hordják szét az itthon maradt értékeket – tudtuk meg.
A vajda azonban úgy véli, kizárt, hogy itt szerveznék a kanadai utakat, de az előfordulhat – vélekedett –, hogy kint ügyvédek segítik a menekülteket, intézik nekik a papírokat.
ÉM-HM, NSZR
Kanada: Kint volt, de visszajött
Miskolc – János családjával, feleségével és három gyermekével vágott neki a kanadai útnak. Ez 2009-ben történt, de ma már itthon vannak.
Kanada: Nyomoznak vagy sem?
Miskolc – ”A kanadai határőrizet úgy tudja, hogy Miskolcon összpontosul „az a nagyléptékű és szervezett erőfeszítés, amely Kanadába küldi az embereket menekültstátuszt kérni” – írja az MTI.
